Előfordul veled, hogy végre leülsz pihenni, de a figyelmed még mindig a napi teendők körül jár? Eszedbe jut egy elintézetlen telefon, meghallasz valamit az utcáról, és már nyúlnál is a mobilodért. A tested megállt, a gondolataid azonban tovább sietnek.

A pratjáhára, vagyis az érzékek visszavonása a jóga ötödik ága. A befelé fordulás gyakorlata: fokozatosan megtanuljuk, hogy a figyelmünket ne vigye magával minden külső inger. Ebben az első részben szeretnélek közelebb vinni ehhez a csendes folyamathoz. A második részben egy otthon is kipróbálható gyakorlattal folytatjuk.

Mit jelent a pratjáhára?

A szanszkrit kifejezéssel pratyahara, illetve pratyāhāra alakban is találkozhatsz. A lényeg ugyanaz: az érzékek kifelé forduló figyelme visszatér a belső tapasztaláshoz.

A nap folyamán a látványok, hangok és illatok újra meg újra megszólítanak. Egy üzenet hangja elindíthat egy egész gondolatsort. Egy ismerős illat emléket hozhat elő. Mindez természetes része az érzékelésünknek. A gyakorlás során azt kezdjük megfigyelni, hogyan kapcsolódunk ezekhez a benyomásokhoz, és miként tudjuk finoman visszavezetni a figyelmünket.

Patanjali a Jóga-szútráiban is olvashatunk a pratjáháról. A tanítás lényege, hogy az érzékek eloldódnak saját tárgyaiktól, és az elme irányát követik. Hétköznapi nyelven: meghallhatsz egy zajt anélkül, hogy hosszasan foglalkozni kezdenél vele. A fogalomhoz kapcsolódó szútrák értelmező fordítását B.K.S. Iyengár könyvében is olvashatsz bővebben.

Hol helyezkedik el a jóga nyolc ágában?

A jóga nyolc ágának rendszerében a jama és a nijama az életvezetés és az önmagunkhoz való viszony alapjait foglalja össze. Az ászana a testtartással, a pránájáma a légzés szabályozásával foglalkozik. Ezeket követi a pratjáhára, majd a dháraná, a dhjána és a szamádhi: az összpontosítás, a meditáció és az elmélyült elmerülés.

A pratjáhárát ezért gyakran hídnak tekintjük a külső és a belső ágak között. Kényelmesen elhelyezkedünk, észrevesszük a légzésünket, majd egyre kevésbé köt le, mi történik körülöttünk. Így készítjük elő a figyelmet az elmélyülésre.

Ez már az ászanák gyakorlásakor is megjelenhet. Amikor egy testhelyzetben a saját érzetedet követed, és kevésbé foglalkoztat, hogyan néz ki a melletted gyakorló mozdulata, közelebb kerülsz ehhez a tapasztalathoz. A légzés témájához az Írásaim között található „A légzésről” bejegyzésben is kapcsolódhatsz.

Mit tanít nekünk a teknős képe?

A befelé fordulás szemléletes jelképe a teknős, amely visszahúzza végtagjait a páncéljába. A külvilág közben továbbra is jelen van. A kép azt segít megérteni, hogy időnként visszavonhatjuk a figyelmünket abból, ami körülvesz bennünket.

Gondolj egy sűrű nap végére. Még szól a rádió, világít a képernyő, és közben már a holnapi feladatokat tervezed. Első lépésként kikapcsolhatod a rádiót, leteheted a telefont, és hagyhatsz magadnak néhány nyugodt percet. Ezzel kedvező körülményeket teremtesz a befelé figyeléshez.

A csendes környezet segítség lehet, de a pratjáhára mélyebb gyakorlata a figyelem viszonyának változásáról szól. Idővel egy távoli beszélgetés vagy az utca moraja mellett is vissza tudsz térni a választott belső támpontodhoz. Nem kell hozzá megvárnod, hogy tökéletesen elcsendesedjen a világ.

Néhány perc figyelem önmagadra

Ma elég lehet annyi, hogy észreveszed, mi vonja magára újra meg újra a figyelmedet. Egy hang, egy üzenet vagy egy gondolat? Engedj magadnak egy rövid szünetet. A befelé fordulás apró, türelmes lépésekkel is elkezdődhet.

A folytatásban, a Pratjáhára 2 – Befelé figyelés a gyakorlatban című bejegyzésben az elkalandozó gondolatokról és egy ötperces ráhangoló gyakorlatról lesz szó.